Mozgásművészetekkel gyerekkorom óta foglalkozom, klasszikus balett és művészi torna előképzettség után kerültem a modern tánc közelébe. Középiskolás éveim alatt Nyíregyházán, a Re-flex Táncegyüttes tagjaként többször dolgoztam együtt Földi Bélával, mint vendégkoreográfussal. Később grahamet, limont, kontaktot, mímet és ázsiai mozgásfilozófiát (butoh) tanultam.
Kurzusokon, workshopokon képzem tovább magam, mestereim: Földi Béla és Raza Hammadi - art-jazz, Joseph Thmim, Lőrinc Katalin, Uhrik Dóra, Dezső Virág, Ide van Heiningen, Michael Kropf, Éliás Kamilla, Bill De Young, Ide Atsushi Takenouchi, Tadashi Endo, Yuko Kaseki, Kazue Ikeda, Yo Xakabé, Yui Kawaguchi.
2003-tól szerepeltem Hágen Zsuzsa (Hold Táncszínház), Bérczi Zsófia (Élőkép Társulat), Yumiko Yoshioka, Miki Sato és Kinya „Zulu” Tsuruyama koreográfiáiban. Jelenleg a Magyar Táncművészeti Főiskola végzős hallgatója vagyok.

(1973) vizuálisművész, mozdulatművész, orkesztész, koreográfus, pedagógus, kutató, szervező, látványtervező

Kutatási területe a magyar moderntánc hagyományok elmélete, gyakorlata és azok története.

részletes életrajz

MOZDULATMŰVÉSZET- ORKESZTIKA
/alapozó szint

Az általam tanított orkesztika és mozdulatművészet szigorúan a Dienes - mozdulatrendszer elméletére épül, a gyakorlatban ezt ötvözöm a tradicionális technikákkal, a mozdulatművészet más klasszikusaitól főként a Berczik Sárától tanultakkal, és saját tapasztalataimmal.

Óráim célja: pl. testtudatosítás, térérzékelés, időérzék, dinamikai érzet fejlesztése, személyiség formálás, sok minden más amit mozdulattal tanítani lehet. Olyan egyszerűnek látszó - és pontosan ezért igen nehéz - dolgokat tanulunk meg, mint az állás, járás, stb. Igazi alapozó óra. Más órákkal ellentétben szinte mindig más és más gyakorlatokkal közeledünk a mozdulatokhoz.

Növendékeim szerint ez az igazi különlegessége a tanfolyamnak: sosem lehet tudni, hogy mi lesz a következő órán, mindig mást tanulunk, aszerint hogy éppen mire akarom ráéreztetni a tanítványokat.

LÁTÁS - MOZDULAT - TÉR
(egyedi sorozat - később kerül meghírdetésre)

A vizuális művészet két nagy területe a mozgás és a képiség. Lassan 21 éve foglalkozom e két terület tanulmányozásával. Kurzusomon közös gondolkozásra hívom mindazokat, akik tapasztalatot kívánnak szerezni a látás, a tér és a mozdulat együttalkalmazásának lehetőségeiről, a stúdiószínpad technikájával.

Mozdulattörténet - táncproblematika; mozdulatelmélet - mozdulatelemzés; művészettörténet - stílusmorfológia; vizualitás és dinamizmus

KOCSIS ANDREA

KLASSZIKUS BALETT

"Az óra elején lazítunk és bemelegítünk úgy, hogy megérezzük vérkeringésünket testünk minden zugában.
Ezt követően Graham-, Limon- technikából merített gyakorlatokat végzünk, ahhoz hogy megerősítsük izmainkat és fejlesszük testtudatunkat és koordinációs képességünket. Az óra utolsó 20 percében egy általam kialakított tánckombinációval foglalkozunk."

A foglalkozás célja a gyermek mozgásának, koordinációjának, rugalmasságának fejlesztése játékos feladatok segítségével. Ebben az időszakban még nem az adott mozgásminták elsajátításán van a hangsúly, sokkal inkább a gyermek saját adottságainak és kreativitásának fejlesztésén. A foglalkozásokon fontos szerepet kapnak a mesék, melyek alkalmasak a képzelőerő fejlesztésére, továbbá mértani formák, alakzatok, zenei kompozíciók. A foglalkozás elsődleges célja a tánc, mozgás zene öröme és megkedveltetése a gyerekekkel, mindemellett azonban jó alapot teremt a későbbi mozgásos tevékenységekhez. A mozgást rajzos feladatok és képben való komponálás egészíti ki, illetve teszi még izgalmasabbá a foglalkozást.

A Budapest Tánciskolában végeztem 2007-ben. Azóta szabadúszó táncosként több koreográfussal és társulattal dolgoztam együtt
(Mészöly Andrea, Berger Gyula, Magyar Mozdulatművészeti Társulat, Gaál Mariann stb.),
közreműködtem táncfilmekben (Nyom, Utcatánc, Cipőben soha);
elvégeztem Gál Eszter másfél éves kontakttanár képző kurzusát.
Kortárstáncot, improvizációt és kontakt improvizációt tanítok és táncolok.

Kék Hétfő című alkotásával 1993-ban debütált koreográfusként, az Artus Színház alapító tagjaként. Ezzel elnyerte a Fővárosi Önkormányzat az évad legjobb alternatív előadása díját.
1994-től folyamatosan készítette munkáit a Közép- Európa Táncszínház, a BM Duna Művészegyüttes, a Budapest Táncszínház és a Még 1 Mozdulatszínház számára.
Külföldi társulatokkal dolgozik önállóan is, és mint az Artus Színház táncosa, koreográfusa és rendező asszisztense.
1999-ben megalapította saját együttesét.
1999-ben XYZ című tánc-látványszínházi előadása a veszprémi II. Országos Kortárs Összművészeti Fesztiválon alkotói díjat kapott.
2003-ban a Harangozó Gyula- Díj kitüntetettje.
Munkáira egyaránt jellemző az emberi viszonyok és érzelmek kíméletlenül pontos ábrázolása és a legújabb technikai vívmányok bevonása az alkotói folyamatba.

KONTAKT TÁNC

Az órán való részvételt ajánlom a mozgást szeretőknek, nem csak a táncosoknak, de mindazoknak, akik vágynak és szeretik a szabadságot. Ennek a fizikai kontaktusra épülő mozgásnak, táncnak a lényege az adás és elfogadás, és ennek egyensúlyának megteremtése. Mándy Ildikó, aki már a 80-as évek közepe óta foglalkozik a kontakttánccal. (Mesterei voltak: Steve Paxton és Mark Tompkins)

Művészcsaládba érkeztem, (bár szüleim festők) a mozgás és zene pár éves korom óta magával ragadott, foglalkoztatott. 13 éves koromban kezdtem tánctanulmányaimat (balett, jazz, limón, graham, kontakt...) Budapesten, gimnázium után egy évet a Duncan-Dienes Iskolában tanultam, majd kikerültem Prágába a Duncan Konzervatóriumba két évre, ahol óriási intenzitással és elszántsággal tanultam és tapasztaltam a mozgást, testet, szellemet és ebből adódóan a lélek működését... Idei évemet újra itthon töltöm, tanítóképzőre járok és masszőrként dolgozom, ami a test-szellem-lélek további megismerésében segít.

Ezen a mozgásórán azért dolgozunk együtt, hogy jobban megérezzük és megismerjük a testet (sajátunkat, társunkét) és ezen keresztül némi belelátást adjunk és kapjunk az ösztön és lélek világába. A mozgás általában rögtönzött, szabad és a testek érintkezésével történik. Nem a teljesítményé, hanem a tanulmányozásé, a megismerésé a központi szerep. Éppen ezért előtanulmányoktól és kortól függetlenül bárki számára nyitott az óra.

A foglalkozás célja a gyermek mozgásának, koordinációjának, rugalmasságának fejlesztése játékos feladatok segítségével. Ebben az időszakban még nem az adott mozgásminták elsajátításán van a hangsúly, sokkal inkább a gyermek saját adottságainak és kreativitásának fejlesztésén. A foglalkozásokon fontos szerepet kapnak a mesék, melyek alkalmasak a képzelőerő fejlesztésére, továbbá mértani formák, alakzatok, zenei kompozíciók. A foglalkozás elsődleges célja a tánc, mozgás zene öröme és megkedveltetése a gyerekekkel, mindemellett azonban jó alapot teremt a későbbi mozgásos tevékenységekhez. A mozgást rajzos feladatok és képben való komponálás egészíti ki, illetve teszi még izgalmasabbá a foglalkozást.