"egy túltelített kritikus"
2001. okt. 28 - Artus Studió
Mándy Ildikó: E-motion
Sajnos nem tudtam végigvárni. Villanykimaradás miatt fél órával később kezdtek, majd 12 perc után ugyanezért megszakadt az előadás. Ebben a 12 percben mintha bemutatták volna teljes mozdulatanyagukat, ami eredetinek hatott, csak a folytatás során már nem tudták abbahagyni. A háttérben változatos, de igazában érdektelen absztrakt minták vetültek, olvadtak össze és futottak szét. Később guruló székecskék és asztalkák kerültek elő, ami üdítőleg hatott a helyváltoztatás szempontjából, de a hirtelen moccanások és kapcsolódások, áramütéses biccentések és rángások, lökdösések és rugások, egymás-gyúrások és gyömöszölések non-stop ismétlődtek.
Sajnos a pace-makerem, - mintegy 70 perc után - mintha a táncosok keltette "E-móciókra" választolt volna, osonásra késztetett éppen akkor, amikor a három izmos ifjú és a törékeny gyermeklány fehér leplekben valami újszerűbe vágott volna bele (bár a zene ugyanaz maradt). A szabad levegőn mélyeket lélegeztem és magamban elnézést kértem a koreográfustól.
