"egy túltelített kritikus"

---

2001. május 21 - PMSzh

Pécsi Balett "40 éves Gála"

Eck Imre: Az iszonyat balladája (Szokolay Sándor)

Tóth Sándor: Megdicsőült éj (Alan Schoenberg)

Herczog István: Az élet állomásai

Csak Az Iszonyat balladáját néztem végig. Történelmileg érdekes mert a fogoly és a csukaszürkék viszonyának váltakozását nem naturalista módon jeleníti meg. Mai szemmel visszanézve, mintha a modernizmus születő, sőt talán még szűzies próbálkozását látnánk. Mintha 'Az iszonyat' szinpadképessé "tisztult" volna a művészi kifejezés igényével. Ez különösen a mai eldurvult korban figyelemre méltó.

A megdicsőült éj első tiz percét nincs jogom kritizálni, de a stereotíp mozdulatok és csoportosulások nem sok eredetiséget igértek, értelmet pedig még kevésbé. Elnézést.