A század elején az új megjelenése minden művészeti ágat forradalmasított. A mozgás területén is modern elképzelések tűntek fel.A kezdet kezdetén a mozdulatművészetben a nagy újítók, általában vagy egyéni intuíciójuk által vezérelve, vagy tudományos tanulmányaik hatására inspirált elképzeléseikre támaszkodva dolgoztak és váltak egyre elismertebbé. Igaz, hogy nem hagytak maguk után technikai képzési anyagot, mint a nagy klasszikus előd - a balett-, amelynek iskolája több száz éves.De ha elemezzük az utódok munkáját, tevékenységét, bizonyítva látjuk, hogy továbbfejlesztve követték a zseniális kiinduló gondolatokat és a művészi pedagógiában új rendszerekkel, módszerekkel, az előadó-művészetben pedig új témákkal és kifejező formákkal jelentek meg. Tehát, ha nem is egységes "receptet", de egyéni elgondolásokat találhatunk meg az értékes hagyatékban.Hazánkban is, ugyanakkor a nagy gondolkodók az új megjelenítést tudományosan is elemzik és keresik az összefüggéseket a társtudományokkal, és egyben lerakják sajátos elméleti felfogásuk szerint a mozdulatművészet alapköveit.Az első három magas szintű műhelyvezető, rendszeralkotó: dr. Dienes Valéria, Madzsar Alice, és Szentpál Olga volt.A korszellem diktálta mozgásirányzat egyre ismertebbé vált. Így a húszas években Magyarországon is egyre több, egyéni módszerrel dolgozó mozdulatművészeti iskola nyitja meg kapuját, elsők között Kállai Lili... és én is- Berczik Sára. Kiművelték azt a jövő generációt, akik úgy technikai, mint elméleti tudásuknál fogva alkalmasak a tanári hivatás gyakorlására. Az arra kijelölt iskolák tanerőképző jogot kaptak, amelynek elvégzése alapfeltétele volt az állami tanári diploma megszerzésének.Tanerő előképzőmet 1932-ben nyitottam meg.Az új irányzatokkal a mozdulatművészek színvonalas vizsgaelőadásokon értékes eredményeket mutattak fel a művészi nevelés területén is.Iskolámat a harmincas évek elején nyitottam meg, tanerő előképzőként, valamint amatőrök számára nevelési célzattal. Természetesen engem is a reform irányzatok inspiráltak.Hazánkban a mozdulatművészet korunk új táncstílusát jelentette. Olyan helyet töltött be a táncművészet történetében, mint bármely más művészeti irány a régivel szemben. Ugyanolyan előnyökkel és hibákkal rendelkezett, mint a modern művészetek bármelyike.A mozdulatművészetet általánosan ismertetni nehéz, ugyanis látszólag annyi stílus, ahány alkotó. Mégis mi az, ami közös, ami jellegzetes a modern táncművészeti alkotásokban? A kifejezés fontossága és korlátlansága, amely domináló erővel formálja a technikát a mondanivaló megértéséért.Saját elképzeléseim és módszerem kialakulásában egyéni körülményeim is segítettek. Nevelőanyám, Perczel Karola az Operaház balettiskolájában végzett, s a külföldi és hazai színpadokról visszavonulva, Debrecenben nyitott balettiskolát. Képzésemet egész kisgyermekkoromtól nagy szakértelemmel irányította.A balettalapok megszerzése mellett mindent tanulhattam, ami a pályához nélkülözhetetlen. Mozgástanulmányaimmal párhuzamosan zongora szakon akadémiát végeztem. Így érthető hogy további fejlődésem minden szakasza is a zenével szoros összefüggésben alakult. Amikor modern darabokat kezdtem játszani már foglalkoztatott a klasszikustól eltérő harmónia és téma. Egyre inkább felfedeztem e formabontást a zenefolyamatokban, és próbálkoztam a mozdulatok plasztikus és dinamikus átalakításával. Kísérleteimet makacsul folytattam, míg végre meggyőztem szüleimet, akik Bécsbe vittek tanulmányútra.Az első világháború után, 1921-ben, Bécsben mozgalmas volt a táncélet, modern iskolák tömege nyílt. Az átutazó művészek között Ellen Tellsnek mint Isadora Duncan közvetlen tanítványának csoportja váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Igazolva láttam saját kísérleteimet. A modern tánc nem ragaszkodik a tradicionális megközelítéshez, utat enged az újnak. Több iskolába jártam egyszerre, még többet látogattam. Könnyű volt felmérni, hogy már az alapok is többfelé ágaznak. Sőt a kisebb iskolákat a gimnasztika és tánc teljes keveredése jellemezte.Hazatérve világos volt előttem, ha egy olyan tiszta plasztikát, egy feszes technikai képzést, mint a balett exercise, elhagyjuk, akkor a test technikai felkészítése az új követelmények szerint lesz nélkülözhetetlen. Nem láttam más megoldást, de ellentmondást sem abban, hogy a gimnasztika elvi igazságaiból próbáljam megszerezni az egész testet előkészítő tudatos technikát.Kutattam a különböző gimnasztikák formai és dinamikai változatait. A modern táncirányzatokkal megjelenő Mensendieck gimnasztika különös érdeklődést váltott ki belőlem. Tapasztaltam, hogy az orvosilag kikísérletezett, a női test anatómiai jellegzetességeit is figyelembevevő mozgásanyagával izomképzést is ad. Ez győzött meg igazán arról, hogy csak jól felkészített testtel kezdhetünk a táncos formák oktatásához.Célul tűztem ki magamnak, hogy azt a technikát kell kikísérleteznem, amely kifejleszti az izomérzékelést, amely tudatosítja a formák iránti átvevő készséget és kialakítja a formalátást. A képzés legmagasabb szintjén olyan technikai tudást kell elérni, hogy a kifejezésben a legkisebb izomcsoport munkája is erősítse az alkotó gondolatot. Ezt az előképzést, amit az évek folyamán kialakítottam, ma már önálló részként, esztétikus testképzés néven tanítom.A technikai feladatokra való felkészítés mellett a testképzésnek nagy érdeme alkatalakító hatása. A testképzés alakalakító fontosságát szeretném egy zenei példával alátámasztani: Egy zongoristának a hangversenyen technikai tudásához tökéletes koncertzongora áll rendelkezésére - egy táncosnak a pódiumon csupán saját kidolgozott teste a hangszere!Ugyanakkor úgy éreztem, hogy nemcsak a testképzés elengedhetetlen, hanem a táncos mozgásformák elsajátításához is szükség van technikai előkészítésre. A hagyományos klasszikus balettformák helyett, szabadabban kell kiépítenünk saját mozgásstílusunk formáinak technikáját. Így nyújthatunk a modern harmóniák és témák kötetlen kifejezéséhez megfelelő technikai előkészítést. A tudatosan megalapozott technika nyitja meg az utat az új mozgásformák rendszerének szabad kibontásához.

1995. szeptember