A mozdulatművészet táncban megnyilvánuló olyan önkifejezési forma, amelyet a merev akadémizmussal szemben szecessziós forradalom jellemez. Az akadémizmus tagadásából próbálja kialakítani a maga formanyelvét, de számtalan próbálkozásból is csak egyéni tartalmi és formai megoldások jönnek létre. Közös stílus talán mindmáig sem alakult ki igazán. Kétségtelen, hogy az összes kísérletre jellemzők a következők: formabontás, spontaneitás, kifejezési vágy és improvizáció. Felfedezi az emberi testet akár anatómiai indíttatás alapján vagy csak belefeledkezve a mozdulatok szépségébe és a kifejezés szabadságába. Az útkeresések során többeknek sikerült komoly tánctechnikát kialakítani, amelyek közül egyik másik felveszi a versenyt a balett-technikával és művészi kifejezésben a színpadon is megállja a helyét.Az egyéni stílusok, az improvizációk és mozdulatkötések újabb és újabb lehetőségei ezt a műfajt állandó változásban, fejlődésben tartják. Ez a változás, fejlődés e művészeti ág fennmaradásának záloga.

1999. február 18.