Mozdulatművész, koreográfus, táncpedagógus
(Klein Lili *Bp. 1900. ápr. 22.- +Bp. 1996. júl. 2.)
A Zeneakadémia zongora tanszakának elvégzése után 1918-ban
Ferand (Freund) Ernő iskolájában Dalcroze-módszerű ritmikus
tornát tanult, 1921 után külföldön tanult: Salzburgban Ch.
Reisernél, Párizsban Dalcroze-nál, Hellerauban B. Frissnél,
V. Kratinánál, Laxenburgban R. Chladeknél. 1926-28 között
Lábán Rudolfnál Hamburgban, Berlinben és Würzburgban, majd
Mary Wigmannál Münchenben.
Bp.-en 1920-ban tanfolyamot indított, 1922-ben iskolát nyitott
amely 1950-ig működött. 1926-ban tanárképzőt majd művészképzőt
indított és 1928-ban saját tánccsoportot hozott létre, mely
Bp.-en kívül nagyobb vidéki városokban tartott előadásokat.
Isk.-ját az 1930-as évek elején Lábán Rudolf is meglátogatta
és bemutató órát tartott. 1947-ben és 1948-ban R. Chladek
is tanított nála. Itthon Kállai Lili küzdött a legtovább
a mozdulatművészet fennmaradásáért annak a háború utáni
betiltása ellen.
Tanításában eleinte a mozgás és a zene kapcsolatát, később
a mozgásnak a térrel és dinamikával való kapcsolatát hangsúlyozta.
Saját oktatási módszert dolgozott ki, amelynek célja az
embereknek megadni a mozgás örömteli élményét koruk, nemük
és adottságaik szerint. F. k.: Hídavatás (1932, z. Székely
Endre), A színek élete (z. Liszt), Játékdoboz (z. Debussy).
a 100 sorszámú
állami diploma 1929-ből
az első 3 Mozdulatművészeti Diploma egyike
Kállai Lili Mozdulatművészeti
Diplomája
Tanár- és művészképzős
növendékei többek között: Brandeisz Elza, Hauser Henriette,
Gelencsér Ágnes, Fáy Mária, R. Lukács Erzsébet és Sass Marianne.
