Mozdulatművész,
koreográfus, táncpedagógus
(Stricker Olga, Rabinovszky
Máriuszné, *Budapest, 1895. dec. 14 - +1968. okt. 31)
A
Zeneakadémia zongoraszakának elvégzése (1914) után Drezdában
Jaques-Dalcroze hellerau-i iskolájában tanult, ahol 1917-ben
diplomázott 1917-19 között Budapesten Dalcroze-tanfolyamot
tartott, 1919-44 közt mozgásművészet iskolája volt, de emellett
a Nemzeti Zenedében (1920-31), a Színiakadémián, a Zeneakadémia
énektanszakán (1952-6) művészi mozgást tanított. 1920-tól
kezdte meg önálló koreográfiai tevékenységét az Oberon és
Titánia táncbetéteivel (z. Weber, Mendelssohn) a Nemzeti
Színházban, majd a Budapesti Operaházban. Első önálló estjén
1923-ban, a Vígadóban Medvetánc (z. Bartók), Fúriatánc (z.
Gluck) c. szólókompozícióival tűnt ki. Önálló csoportja
Szentpál Tánccsoport néven 1926-ban alakult meg. Érdekességként
jegyezzük meg Budapest első moderntánc tanításra alkalmas
helysége számára épült.
Koreográfiái:
Allegro barbaro (1924, z. Bartók); Összeforrt lelkek (1929,
z. Prokofjev és Dohnányi), amely része lett az egyetlen
mozdulatművészet filmnek; Júlia szépleány (1930, z. Bartók),
amellyel a müncheni tánckongresszuson is szerepelt. Szentpál
Olga humorérzékéről tanúskodik a Baby a bárban c. groteszk
táncjáték (1932, sz. Balázs Béla, z. Wilhelm Gross), amelynek
összekötő szövegeit Ascher Oszkár adta elő. A bár egyik
asztalán egy csomagot találnak, benne egy csecsemővel. A
Mixer megitatja, és a baba egyre nő. Gyermeki jókedve a
vendégeket magával ragadja a Mixernek elcsavarja a fejét,
a férfiakat sorba lebokszolja, akik már meg akarnak szabadulni
a mámortól, de Béby kifog rajtuk. A groteszk táncjáték a
mondén táncok stílusát idézte és karikírozta. Ebbe a stílusba
tartozik a humoros hangvételű Kezek tánca is. Hat táncosnő
egy dobogó mögött helyezkedett el, és kezeik Gieseking szellemesen
ritmizált négy perces darabjára "ropták" a táncot. A számnak
mindig kitörő sikere volt. Ugyancsak Gieseking-zenére adták
elő "A leleplezett tréning órá"-t, amely humoros formában
engedett betekintést a tánccsoport tagjainak napi munkájába
és tagok gyengéit figurázta ki. Ugyancsak 1932-ben született
a zene mozdulati elemzésének tekinthető "Kinefónia", amely
a zene komponenseinek drámai konfliktusát, a Ritmus, a Kifejezés,
a Harmónia és a Kakofónia harcát jeleníti meg. Bár a harcban
a Ritmus győz, végül mégis elnyeli az egyenletesen hullámzó
tömeg, a mozgás és a hang, mint a darab elején. További
fontos alkotások közt említendő a Koldustánc (1933, z. Csajkovszkij);
1933-37 között Az ember tragédiája táncbetétei többféle
rendezésben és az 1935. évi Gépember (z. Zádor J.). A magyar
folklór iránti érdeklődést ismét jelzi az Ének a búzamezőkről
(z. Bartók B.), az 1936. évi Magyar halottas (régi m. z.),
Márialányok (1938, z. Volly gyűjtése). Ebben az évben született
a Reneszánsz szvit (régi olasz z) és Ádám és Éva is (z.
Bartók B. és indián dallamok). A mozgásművészet 1951. évi
hivatalos betiltása után 1957-ig az Állami Balett Intézetben
a történelmi társastánc tanára volt. Az 50-es években a
néptánc kutatásával, feljegyzésével és elemzésével is foglalkozott.
A mozgás elemzésén alapuló rendszertana két főrészből áll:
formatanból és funkciótanból.
F.
művei: A tánc - a mozgásművészet könyve(1928), A csárdás
(Budapest., 1954); Versuch einer Analyse der ungarischen
Volktänze (Acta Ethnographica, 1958); A magyar néptánc formai
elemzése (Ethnographia, 1961. 1. sz.) Arbeau francia gaillarde-jainak
formai elemzése (TTT 1963-64).
Irod.:
Rabinovszky Máriusz: A tánc (1946).
Szentpál Olga és a Szentpál Iskola mozgásművészeti kronológiája
Nevesebb
tanítványai: Arató Éva, Bauer Lilla, Botka Lola, Farkas
Dolly, Juhász Mária, Kemény Zsuzsa (Ortutayné), Ligeti Mária,
Lőrinc György, Merényi Zsuzsa, Sümeghy László, Szentpál
Mária, Szentpál Mónika,
1914
A Zeneakadémia zongora tanszakát elvégezte
1914-1917
Dalcroze helleraui iskolájában tanult és diplomázott
1917-1919
Budapesti Dalcroze-tanfolyamokat tartott és ezzel elsőnek
hozta be a Dalcroze-módszert Magyarországra
1919-1947
Mozgásművészeti iskola Budapestenen
1920.
04. 24 Oberon és Titánia (z. Mendelssohn, rend. Hevesi S.)
Első táncjáték-kísérlet. Nemzeti Színház.
1920.
10. 25 Dalcroze-bemutató, MOVE sportciklus keretében. Vígadó.
1923.
02. 25 R. Szentpál Olga szólótáncestje, Vigadó, Zong. Kósa
Gy. Jelm.: Jaschik Á. A műsorból: Fúriatánc (z. Gluck Orpheusából),
Sirató (z. Bartók), Fegyvertánc (z. Jemnitz), Medvetánc
(z. Bartók)
1925-1947
A Szentpál Tánccsoport működése
1925.
02. 16 Szulamit, daljáték, Harmat Hilda rendezése, első
színmű, amelyhez Szentpál Olga táncokat komponált Mirkovszky
Mária közreműködésével. Blaha Lujza Színház
1926.
03. 14 Szentpál tánccsoport előadása. Reneszánsz Színház.
A műsorból: Tenger mélyén (z. Jemnitz), Szüreti tánc (Bacchánstánc
címen is (z. Szkrjabin), Manna (szvit: Mannaszedés, Bolyongás,
Áldás, Könyörgés)
1927-1929
Számos táncbetét betanítása a Nemzeti, az Operett-, a Városi
Színház és másutt
1929.
04. 14 Szentpál-csoport pantomim-előadása a Rádiusz filmszh.,
a műsorból: Holdleányok (z. Szkrjabin), Haláltánc (z. Corelli),
Tavasz (z. Debussy), A nagy szerelem, balettparódia (z.
Grecsnyinov)
1929.
06. 30 Bethlen Margit: Összeforrt lelkek. (z. Prokofjev
és Dohnányi). Karátsony palota. A 3 iskola együttes fellépése
keretében
1929.
08. 18 Csongor és Tünde. (z. Weiner L., rend. Márkus L.)
Társkoreográfusok: Dienes Valéria, Madzsar Alice. Margitszigeti
Szabadtéri Színpad.
1930.
12. 17 Júlia szép leány. Székely ballada.(z. Bartók). Színművészeti
Főiskola. Vizsgaelőadás.
1932.
04. 10 Szentpál Olga munkaközösségének bemutatója. Fővárosi
Operettszínház. Kinefónia (z. Kozma J. - Dohnányiné: Jelm.:
Jaschik Á. Béby a bárban, groteszk táncjáték (sz. Balázs
Béla, z. Wilhelm Grosz). Jelm. Bortnyik S. Fővárosi Operettszínház
vez.: Jemnitz S. Dávid-szvit (z. Muszorgszkij).
1932.
10. 16 Nagyvárosi szimfónia (szvit: 1. Koldustánc (z. Csajkovszkij);
2. Sportok tánca (z. Fucik); 3. Keresztmetszetek, Kamara
Színház.
1933.
05. 10 Kezek tánca (z. Gieseking). Pécsi Nemzeti Színház.
1935.
05. 01 A gépember (z. Zádor Jenő, sz. Decsey Ernő, d. Angelo,
rend. Keleti M.). Városi Színház.
1935.
06. 04 Leleplezett tréningóra (z. Gieseking). Vigadó Vizsgaelőadáson
1936.
09. 20 Magyar halottas. Belvárosi Színház. (z. 16-17-századi
magyar zene, 13 perces. (1946-ban ismét előadták a Madách
Színházban) Reneszánsz szvit (z. régi olasz)
1937.
05. 31 Vizsgaelőadás. Corelli - Prokofjev: Örök ellentétek
(szvit: 1. Ünnepek Hétköznapok; 2. Megkötöttség-Szabadság;
3. Reggel-Este; 4. Fehér-Fekete; 5. Fiatalok-Öregek; 6.
Udvari tánc-sztepp/. Vígadó.
1939.
06. 05 Vizsgaelőadás. Prokofjev - Pedron - Pierné - Jemnitz
- Niemann: Tenger (szvit: 1. Csend a tengeren; 2. Halak;
3. Esőcseppek; 4. Tenger mélye; 5. Tritonok; 6. Szél/. Bem.:
Vígadó. Kanász nóták: Kanásztánc /Botugrós címen is/.
1940.
06. 02 Vizsgaelőadás. Scarlatti - Händel
- Ph.E. Bach - Couperin: Örök kör. /4 képben: 1. Ősz; 2.
Alvilág 3. Tél; 4. Tavasz. Jelm. Szlovák Gy. Bem. Magyar
Színház.
1941.
06. 08 Vizsgaelőadás. Bartók - Barton - Franck - Millet
- Prokofjev -Ravel: Roger és Angelica (lovagtörténet 5 képben).
Társkoreográfus: Lőrinc Gy. Jelm.: Szlovák Gy. Magyar Színház.
1942.
02. 25 Stúdió-előadás (z. Bartók és indián dallamok): Kiűzetés
a paradicsomból. (4 képben: 1. Éva és az állatok; 2. A megkísértés;
3. Bűnbeesés; 4. Kiűzetés).
1945.
06. 10 Bach: Az anya. Népdalok: Patakon innen, patakon túl.
Magyar Színház.
1945.
08. 20 Bartók: Mikrokozmosz. Újpesti szabadtéri színpad.
1947-ben
Szentpál Olga iskoláját saját döntése alapján felszámolja,
később megtagadja a mozdulatművészetet.
